MENÜ

Világító madarak – memóriajáték

Világító madarak – memóriajáték

ti írtátok 2. rész

Ti írtátok 2.

2014-02-18 Views: 764 ÉPÍTÉSZET, L

Februári múltmorzsák 2.

időutazás - válogatás régi újságcikkekből

Az időgépet még mindig nem sikerült feltalálni. Szerencse, hogy sok régi újság ma is olvasható, és velük visszajuthatunk a múltba. A februári időutazásunk folytatását olvashatjátok most.

Ha a magyar ember Bécsen kivül más külföld -et is meg akar látni, első sorban rendesen Velenczébe megy. ” – ezt írta az 1884. február 10-én megjelent Vasárnapi Újság. Az újságcikkben olvasható az is, hogy “Velencze neve a magyar földön mindenütt ismeretes“. Kiderül, hogy az odalátogatók legkedvesebb emlékei a város világhírű főpiacán, a Szent Márk téren hemzsegő galambok.

Európában sehol sincsenek ily szelid, szabadon élő madarak.”

galambok a Szent Márk téren - újdonság: a pillanatnyi mozdulatot is megörökítő fénykép 1884.

Ma már a világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik, hogy ha valami érdekeset látunk, előkapjuk a telefont, vagy a fényképezőgépet, és megörökítjük azt. Furcsa belegondolni, hogy ez nem volt mindig így.

A jelen kép bemutatását azonban azért is érdekesnek tartottuk, mivel az — revolver-fénykép után készült, azaz oly fénykép segítségével, mely a pillanatnyi mozdulatot is képes megörökiteni. … Képünk tehát e gyönyörű piacz mozgó ember- és állat-alakjait először mutatja be egészen természethiven …” – írja az 1884-es újságcikk szerzője.

130 évvel ezelőtt hatalmas újdonság volt tehát az “önkészitette” fénykép.  Szokatlan dolog volt, hogy “minden turista fáradság nélkül magával viheti s egy kis gyakorlat után maga saját kezével megörökítheti emlékeit”.

különös eszköz Norvégiából - a síelés Magyarorszgon 1893.

Az 1893-as újságcikk szerzője Norvégiában látta meg ezt a “különös eszközt“. Azt írja, hogy nem teljesen új az ötlet, mert Németország északi részén és Ausztriában már két évvel azelőtt megpróbálták elterjeszteni a használatát.

Hazánkban e téren csak az utóbbi hetek nagy havazásai után kezdődött egy kis mozgalom …” – írja a szerző. Büszkén számol be arról is, hogy a külföldi “ski” elnevezésnek mennyire találó magyar megfelelője született: “lábszánykó“.

a síelés kezdetei Magyarországon 1893.

Mit szóltok? Én eddig nem tudtam, hogy a síelést mikor ismerték meg Magyarországon, és azt sem, hogy létezett valaha más elnevezése. Nekem nagy kedvencem lett a lábszánykó szó.

a különös téli sporteszköz  

műegyetemisták bálja a Royal Szállóban 1897.

Az 1897. február 14-én megjelent újság az előző heti nagy sikerű bálról számolt be. A műegyetem diákjainak bálját az előző évektől eltérően a Royal szálloda “fényes dísztermében” rendezték meg. A zenekar már 9 órakor rázendített, de csak 10 órára érkeztek meg a “hölgyek“, akiknek többsége rózsaszín báli ruhát viselt. 120 pár táncolt a díszes bálon, ahol csak éjfél után ritkult a tömeg. A pompás mulatság reggel 7 óráig tartott.

Mai képünkön a három millió forint költséggel épült … Royal nagy szálló dísztermét mutatjuk be, mely pazar berendezésénél és fényes világításánál fogva a legszebbek közé tartozik.” – olvasható az 1897. február 6-i bálról szóló újságcikkben.

Royal Szálló, Budapest, VII. kerület, Erzsébet körút - időutazás az 1897-es bálba

Így fest napjainkban az Erzsébet körúton álló szálloda.

A Vasárnapi Újság című hetilap cikkeinek segítségével utazhattunk vissza a múltba. Az újság számait az epa.oszk.hu-n lehet olvasgatni.

Tetszett? Mutasd meg másoknak is!
Share on FacebookGoogle+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterEmail to someonePrint this page

Címkék: , , , , , , , ,

Hozzászólások lezárva.