MENÜ

lakóház Melbourne (housevariety.izziweb.com)

Nem mind ablak, ami kerek

párizsi legó (thecoolhunter.net)

Párizsi legó

2012-01-24 Views: 724 ÉPÍTÉSZET, L

Amilyen még sosem volt I.

A Margit híd nem csak megerősödött, megszépült, hanem újjászületett. Története eddig is kalandos volt, sok változást élt már meg. Biztos nem bánja, hogy most olyan, amilyen még sosem volt eddig.

Kezdjük az elején:

A megnövekedett forgalom miatt a fővárosnak szüksége lett volna egy újabb állandó hídra a Lánchíd mellett. Ám a Lánchíd Társaság kikötötte, hogy a Lánchídtól felfelé és lefelé 1-1 úgynevezett magyar mérföld  (ez kb. 8 km) távolságban a Dunán 90 éven át nem lehet új hidat építeni. Úgy gondolták, legközelebb az 1930-as évek második felében lesz szükség a Lánchíd mellett másikra.

Kissé elszámolták a dolgot, mert a város olyan gyorsan fejlődött, hogy 20 év után kiderült: a Lánchíd egyedül nem bírja a nagy forgalmat. Mivel a 8 km jóval kijjebb esett a főváros akkori területén, megoldásnak maradt a jó öreg pénz, amely elhárította ezt az akadályt. A magyar állam fizetett azért a lehetőségért, hogy a Lánchídhoz közelebb új hidat építhessen.

A francia tervező (Ernest Gouin) által megálmodott vasszerkezetet Franciaországban készítették el. Miután megérkeztek a darabok, egy francia cég több mint 360.000 szegecs felhasználásával szerelte össze őket. A híd jellegzetes hajóorron álló vagy ülő alakos szobrait a változatosság kedvéért egy francia szobrász készítette, mint ahogy a híd egyéb díszítményeit is egy másik francia építész tervezte. 1876. április 30-án adták át történetében először a francia Margit hidat.

No azért voltak a munkálatoknak magyar résztvevői is, és volt a hídon magyar címer és korona, a kandelábereken meg szárnyas griffmadarak és még több magyar korona.

1879-től 1894-ig lóvasút működött a hídon, aztán jött a villamos. Voltak egyszintes és emeletes, nyitott és zárt lóvasútkocsik. Volt olyan, amelyiket egy ló vontatta és volt olyan, amelyiket kettő. A Margit hídon kétfogatos kocsik közlekedtek, ám hogy a híd emelkedőire könnyebb legyen a feljutás, a hídfőknél befogtak egy harmadik lovat, az úgynevezett előfogatot. Érdekesség még a lóvasutak idejéből, hogy a járatokat a kocsitető egyik sarkába helyezett színes zászlókkal különböztették meg egymástól. Az emberek nagy része ugyanis akkoriban nem tudott írni-olvasni.

1886-ban a híd mindkét végén téglaépület váltotta fel az ideiglenes fa vámszedőbódékat. A hídfőknél lévő 2 – 2 vámszedőházban fizettek vámot a hídon áthaladók.

1900-ig a Margitszigetet csak gőzhajóval, vagy csónakkal lehetett megközelíteni, amíg 112 éve el nem készült a Margit híd szigetre vezető, úgynevezett szárnyhídja, két vámszedőházzal. A fenti térkép még a csónakos időkből való.

De mit is keres ott az a kis sziget a nagy mellett?

A Margitsziget kezdetben több szigetből állt. 1849-ben a Duna szabályozásakor a felső (Fürdő-) szigetet elkotorták. Maradt még kettő, a Szent Margit-sziget és délebbre a budai Kis-sziget (amit Festő-szigetnek is hívtak). Amikor a Margit híd építésének gondolata felmerült, és eldöntötték, milyen feladatokat kell majd ellátnia, a tervek között már szerepelt a szigeti lejáró. Ahhoz azonban, hogy ezt megvalósíthassák, össze kellett kapcsolni a kis szigetet és a nagyot. Az odaszállított sok földdel nem csak ezt oldották meg, hanem megmagasították a területet. Ez a rész ugyanis az árvízszint alatt volt, így igen sokszor víz alá került. A földfeltöltés után alkalmassá vált a szigetcsúcs arra, hogy megtartsa a szárnyhíd hídfőjét.

Miután megoldódott ez a rejtély, a csónakos térkép kapcsán derüljön fény egy másikra is.

Miért nem egyenes a Margit híd? A híd ugyanis  – ahogy az a térképen is jól látszik – a sziget alsó csúcsával egy vonalban lévő közepénél 30˚-os szögben megtörik. Ahhoz hogy egy híd biztonságosan álljon a folyók sodrásában, a híd lábainak, azaz pilléreinek párhuzamosnak kell lenniük a víz folyási irányával. Mivel a Dunát a Margitsziget két ágra osztja, a két ágban pedig különböző a folyásirány, ahhoz hogy mindkét iránnyal párhuzamosak lehessenek a hídlábak, meg kellett hajlítani a híd vonalát.

Most, hogy ez is megvan, folytathatjuk az időutazást.

A hídnak fakocka burkolata volt, de a szekerek vasabroncsos kerekei, a nagy forgalom teljesen tönkretették. Háromszor újították meg, de 1919 áprilisára már olyan rossz állapotba került, hogy az őszi esőzéseknél le kellett volna zárni a hidat. Azonban akkoriban nem lehetett megfelelő minőségű faanyagot beszerezni. Mivel a Széchenyi Lánchíd burkolata is megérett a cserére, az onnan felszedett fakockákkal javították ki a Margit híd burkolatának legrosszabb helyeit. Ám egy év múlva járhatatlanná vált a toldozott foltozott út és muszáj volt kőkockára cserélni a fakocka burkolatot.

1935 és 37 között először szélesedett ki a híd, a járdák 10 centivel, az úttest több mint 5 méterrel. Ekkor kerültek a villamossínek a híd közepére, a megállók a vágányok közé, és ekkor alakították ki az aluljárókat a középső pillérnél. A Parlament felé néző kis terasz is ebben az időben született, ott helyezték el az aluljáróba vezető lépcsőt.

Jöttek a szomorú évek, 1944 szeptemberében véletlenül, 1945 januárjában pedig szándékosan robbantotta fel a hidat a német hadsereg. A nagy erejű pusztítás után a híd vasszerkezete a Dunába zuhant, csak a pillérek álltak, de azok is sérülten. A szigeti szárnyhidat is megpróbálták felrobbantani, de nem jártak sikerrel. Sérülések keletkeztek ugyan rajta, de a helyén maradt.

1947-48-ban a Szabadság híd után másodikként a Margit híd helyreállításához láttak hozzá. A híd ekkor újra szélesebb lett, több mint 2,5 méterrel, és egyszerűsödött is. Ugyanis nem csak a vámházakat nem építették újjá, hanem lehagytak róla szinte mindent, ami díszes. „ … Az új szerkezeten nincs semmi felesleges díszítés….”- mondta az újjáépítést irányító egyik mérnök.

A nagy forgalom miatt elhasználódott híd 30 év múlva felújításra szorult. 1978-ban 6 vagy 8 hónap alatt végeztek a munkálatokkal (két forrás = két adat; a lényeg, hogy igen gyorsak voltak).

Teltek múltak a Margit híd hétköznapjai, mígnem szegény olyan rossz állapotba került, hogy szinte halaszthatatlanná vált a megújulása.   És micsoda egybeesés, 30 + 1 év múlva, 2009-ben el is kezdődtek a munkálatok.

Itt olvastam a múltról: budapestjovoje.freeblog.hu, dunaiszigetek.blogspot.com, elsolanchid.hu, hampage.hu, hu.wikipedia.org, 

varoskepp.blog.hu, bibl.u-szeged.hu, bpht.hu, sulinet.hu

 


Tetszett? Mutasd meg másoknak is!
Share on FacebookGoogle+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterEmail to someonePrint this page

Címkék: , , , , , ,

Mit szólsz hozzá?