“Talán nem volt még építkezés Pesten, melyet első kövének letételétől kezdve az utolsóig, annyi szem kisért volna figyelemmel, mint ez ideiglenes országházat …”
A nagy érdeklődés miatt, a Vasárnapi Újság is rendszeresen beszámolt az építkezésről. 1865 november 19-én a nagyterem belsejét mutatták meg olvasóiknak.
“E nagy gyülés-terem az országház épületének közepét foglalja el, oly kiterjedésben, hogy egész Pestnek ez lesz legnagyobb terme …”
“… kiváló figyelem lesz forditva e terem berendezésére, mely egészen az angol alsóház mintájára készül. Szemben a bejárattal, a terem fenékhosszában áll majd, mint képünk mutatja, az elnök, két alelnök, 4 jegyző és 6 gyorsiró emelvénye, melyek közül az elnöké lesz a legmagasabb. Oldalt jobbról és balról kényelmes padok 462 képviselő számára, s a terembe a képviselők, és a karzatokra a nagy közönség külön bejáráson juthatnak.”
A beszámolóból az is kiderül, hogy 147 évvel ezelőtt is hasonlóan szép ősz volt, mint idén.
“Mint emlitettük, az épület már nemsokára készen lesz. Mindeddig a rosz idő igen kevés akadályt okozott az épitőmestereknek. Az idei száraz, derült és október végéig meleg őszi napok igen kedveztek az építkezésnek s a kőfalak csaknem egészen szárazon juthatnak a tető alá, azonban a falak teljes kiszáradása, ugy látszik, mégis több időt vesz igénybe, semhogy a kitűzött napra, decz. 10-re, a termeket használni lehetne. Azért rövid időre a képviselőház első ülései számára ismét a múzeum termét fogják ideiglenesen berendezni …”
Nos, sok mindent megtudtunk, csak éppen azt nem, hogy pontosan hol is járunk.
Az ideiglenesnek szánt épület szerencsére még ma is áll. Napjainkban politikusok helyett az olasz nyelv és kultúra szerelmesei nyüzsögnek falai közt.
Igen, ez a Budapesti Olasz Kultúrintézet Bródy Sándor utcai épülete, amely 1902-ig a Magyar Országgyűlés Képviselőháza volt.
A Vasárnapi Újság október elsején adta hírül, hogy megkezdték az új képviselőház építését, és beszámolt az előzményekről is.
1843-ban merült fel először, hogy az egyik helyről a másikra vándorló magyar országgyűlésnek legyen állandó épülete Pesten.
“Ennek folytán jutalomdijak is tüzettek ki, s mintegy 32 épitészeti terv be is küldetett az e czélra kinevezett bizottsághoz. Ezen tervek közül ? ugy emlékezünk?Feszl épitész terve találtatott legalkalmasabbnak s e szerint a diszes országháza a terjedelmes ujtér (most Erzsébettéri park) közepén, hol ma az ideiglenes német szinház disztelenkedik, lett volna felépítendő.“
Aztán mégsem lett, merthogy az egész ügyet jobb időkre halasztották.
(magyarázat az idézethez: Feszl épitész – Feszl Frigyes (1821 ? 1884); ujtér – ma Erzsébet tér; ideiglenes német szinház – Mivel a pesti Német Színház, Közép-Európa akkori legnagyobb színházépülete 1847-ben leégett, 1853 és 1870 között az Erzsébet téri ún. Nottheaterbe költözött a német nyelvű színjátszás.)
22 évvel később, 1865 augusztusában született meg az a királyi rendelet, mely kimondta, hogy most már nem lehet tovább halogatni a dolgot, és azonnal hozzá kell látni az építkezéshez. Ezt akkoriban nagyon komolyan vették, és irigylésre méltó gyorsasággal követték egymást az események.
“Egy két hét alatt a hely kijelölése, a Pest várossal elintézendő jogi kérdések, tervrajzok kiírása s más efféle elő munkálatok be valának fejezve. A benyujtott pályatervek közül a kormányilag kinevezett bizottság Ybl Miklós ismert derék építészünk tervét fogadta el. Végre szept. 11-én az épitési munka is elkezdődött s azóta ernyedetlen szorgalommal, csaknem lázas sietséggel folyton folyik.“
Ennek ellenére azért sokan úgy vélték, lehetetlen, hogy a “hadiszekerészeti laktanya” helyén, a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcában három hónap alatt elkészül majd az ország számára oly fontos épület.
Bár csak 1866. április 14-én ülésezhettek itt először a képviselők, ennek ellenére még az 1960-as években is úgy tartották, ez volt “hazánk egyik leggyorsabb építkezése“.
Címkék: Bródy Sándor utca, Budapest, Erzsébet tér, Erzsébettéri park, Főherceg Sándor utca, lapszemle, múzeum, országház, Pest, színház, tér, Új tér, V. kerület, VIII. kerület
