Nehéz elképzelni, hogy a mai Szent István park szomszédságában egykor gőzmalom magasodott.
Nem is akármilyen. Egyiptomba, Dél Amerikába, Svájcba, Németországba és az “egész ausztriai birodalomba” szállították innen a világhírű magyar lisztet. (1862-ben Londonban a magyar lisztet a világon a legjobb minőségűnek választották.)
1863-ban alakult a Pannónia Gőzmalom Társaság és a Kárpát utca, Ipoly utca sarkán építette fel a Pannónia Gőzmalmot.
“A ?Pannonia-gőzmalom Pestnek északnyugoti részén, közel a Dunához fekszik. … 4 emeletes ház. … ezenkívül még egy két-emeletes melléképület is van hozzá ragasztva, mely raktárakból áll, mig homlokzati részében az irodákat foglalja magában. A főépület előtt látjuk a gépházat … melyben két … gőzgép dolgozik … Ezen két gőzgépen kivül még egy kisebb is működik, mely éjjel-nappal szivattyúzza a vizet a Dunából s vezeti a gyárba. …
Valamennyi gép, melyek e malomnál alkalmazva vannak: Ruston és Társa prágai gyárából kerültek.“
Erről a gőzmalomról kapta nevét a Pannónia utca.
1896-tól az Erzsébet Gőzmalom Részvénytársaság üzemeltette a malmot.
Az 1890-es években készült térképen a Pannónia utca még a Kárpát utcában folytatódott.
1910-ben ugyan meg volt a kis kanyar is, de már az Erzsébet Gőzmalom mellett haladt a Pannónia utca. A Dunával párhuzamosan futott – épp úgy, mint ma.
A XIX. század vége felé több gőzmalom, vagy ahogy akkoriban hívták – tüzes malom működött Pesten és Budán is.
Az “egyszerü s mégis izlésteljes” Pannónia Gőzmalomról a Vasárnapi Újság mesélt olvasóinak 1866 április 15-én megjelent számában.
Címkék: Budapest, gőzmalom, Ipoly utca, Kárpát utca, malom, Pannónia utca, Pest, térkép, XIII. kerület
