Azt már tudjuk, hogy Pest a 18. század közepén egy ?kőfallal körülkerített nagy falu? volt. Arról is olvashattatok, hogy a városok élőlények módjára nőnek, fejlődnek. Természetesen, így volt ez Pest városával is.
?Egyszer aztán azon vették észre magukat a pestiek, hogy kicsiny a város, nem férnek el benne. A falak fojtogatják Pestet ; nem engedik nőni. Az élelmes polgárok úgy segítettek a bajon, hogy kívülről hozzáépítették a viskóikat a város falához. Az így támadt toldalék várost “új világ”-nak nevezték.?
Az Újvilágot sokáig kétes hírű vendéglői és keskeny sikátorai miatt emlegették. Az idő múlásával azonban felértékelődött ez a városrész, pontosabban azok a házak lettek fontosak, melyeket közvetlenül a városfalhoz építettek.
?Bár valami művészi beccsel nem bírnak, mégis érdekesek régészeti szempontból Pestnek régi falai is, melyeknek legnagyobb része most már csak akkor jön napfényre, midőn a ? hozzájuk épített házak lerombolása alkalmával felszabadíttatnak.?
Azért, hogy a városvédők szekereikkel körüljárhassák a városfalakat a belső házsoroknak el kellett válniuk a városfaltól, így az Újvilág házai voltak azok, melyek megőrizték Pest városának régi falait. Az első idézet 1909-ben jelent meg a Lyka Károly szerkesztette Művészet című folyóiratban; a második, Rómer Flóris 1873-ban kiadott könyvében olvasható.
A térkép beazonosításához egy kis segítség:
- Hatvani utcza – ma Kossuth Lajos utca
- a Kecskeméti-kapu a mai Kálvin tér és Kecskeméti utca sarkánál volt
Források:
Makoldi Mihályné: Szülőföldünk, Budapest. Budapest, 1980, Tankönyvkiadó Vállalat.
Rómer Flóris: A régi Pest. Dabas, 1988, (Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata)
hg.hu, mke.hu/lyka/08/382-391-pest.htm
Címkék: Kálvin tér, Kossuth Lajos utca, Pest, V. kerület, városfal, városkapu
