A fedél nélkül maradtak áthajózása Pestről Budára, a pest-budai nagy árvíz idején.
1838 februárjában a hirtelen jött tavasz gyors felmelegedést hozott a Duna felső szakaszán. Ausztria és Németország felől hatalmas felolvadt víztömeg indult le a Dunán. A Szentendrei-sziget csúcsánál kialakult jégtorlasz egy darabig feltartóztatta a folyót. A víznyomás azonban március 13-án elmozdította a jégtorlaszt, és a jeges ár feltartóztathatatlanul megindult a főváros felé.
Március első napjaiban Buda már víz alá került. Március 11-én az elöntött utcákban a házak emeleti ablakáig állt a víz, és megkezdődött az átvizesedett falu házak összedőlése.
Buda és Pest az áradó Dunáról, háttérben a Gellért-hegyi Csillagvizsgáló.
A pestieket ez azonban nem nagyon nyugtalanította. Voltak ugyan, akik kisétálgattak olykor a Duna-partra, és nézegették a lassan emelkedő vízállást, a hatalmas jégtömböket, de az élet zavartalanul folyt tovább. József-napi vásárra, és tavaszköszöntő ünnepre készülődött a város.
Március 13-án, a mai pesti Vigadó térnél a Duna átszakította a gátat, ám sikerült gyorsan betömni a rést. Így hát semmi akadályát nem látták annak, hogy a Vigadó mögötti Német Színházban megkezdjék az előadást. Este 9 óra körül aztán mégiscsak félbe kellett szakítani a darabot. A folyó olyan gyorsan tört be a városba, hogy a színház emeleti páholyairól már sokan nem is tudtak lejönni. Ott éjszakáztak, várva, hogy kimentsék őket.
Az egykori Színház tér – ma Vörösmarty tér – a Német Színházzal az árvíz idején.
/A nyíl irányából készült az 1838-as utcakép./
A jeges ár betörése ellenére, azért nem maradtak színielőadás nélkül a pestiek. A Pesti Magyar Színházban, ami a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán állt az Astorián (az irodaház helyén) az árvíz hírére a közönség egy része elhagyta ugyan az épületet, de a kitartó színészek a maradék közönségnek végigjátszották a darabot.
A józsefvárosi Stáció utca – ma Baross utca – 1838-ban.
Március 13-ról 14-re virradó éjjel a vészharangok kongása ébresztette a külvárosok lakóit. A csepeli jégdugó miatt a víz áttörte a Soroksári gátat, és Ferencvárost percek alatt lepte el a víz. Teréz-és Józsefváros lakóinak is pillanatok alatt kellett menekülniük.
Március 15-én tetőzött a Duna. Ekkor már olyan magas volt a vízszint, hogy a Csepel-sziget csúcsánál lévő jégtorlasz két oldalán csaknem 3 m volt a szintkülönbség. Ez a hatalmas víznyomás végül kimozdította a torlaszt a helyéről, és így akadálytalanul továbbhaladhatott a folyó. Március 16-án megkezdődött az apadás, és 18-án Budán és Pesten is visszatért a Duna a medrébe.
A Stáció utca az árvíz levonulása után.
Józsefvárosban 1255 épületéből mindössze 249 maradt épségben, 891 összedőlt. Az egykori Stáció utcában, a mai Baross utcában szinte egy ház sem maradt épségben. Terézvárosban az épületek 59%-a, Ferencvárosban 83%-a pusztult el. Ezek a külvárosi kerületek szenvedték el a legnagyobb pusztítást.
István főherceg embereket ment az Üllői úton.
Pesten 2281, Buda külső részein 204 és Óbudán 397 ház dőlt össze. Összesen 1363 volt az erősen megrongálódott épületek száma.
Árvízi mentés a Kereskedelmi Csarnok, később Lloyd-palota előtt – a mai Széchenyi téren.
A Király utca összedőlt házai.
Nagymező utca.
A pesti Rózsa-piac, a mai Duna utca és Váci utca kereszteződésénél kialakított téren
(az Erzsébet-híd építésekor szűnt meg).
A károsultak megsegítésére a Habsburg birodalom országaiból, és Törökországtól Dánián át számos helyről érkeztek adományok. Az árvíz után építési láz lett úrrá a városon. 1838-ban és 1839-ben 859 házat emeltek, csaknem kétszer annyit, mint az árvizet megelőző négy évben összesen.
Szinte új időszámítás kezdődött a nagy építkezésekkel Pesten és Budán. Volt azonban valami, ami még hosszú ideig változatlan maradt. Hiába készítette el ugyanis az Országos Építési Főigazgatóság a városkörnyéki Duna-szakasz rendezéséről szóló tervét még 1838-ban, az építkezés majd csak 1853-ban indult el. A főváros árvízi védekezésének első jelentős lépéseként 1859-ben készült el a rakpart a Lánchíd két oldalán, majd folyamatosan épült a XIX. és XX. század folyamán.
Buda látképe – a rakpart felől, 1885.
Forrás: Kaján Imre: “Jégszakadás és Duna kiáradása…” – Pest-Buda 1838. Budapest, 1988. – fcsm.hu, jozsefvaros.hu
A képpárok forrása: fenti kiállítás katalógus és google.com/maps.
Címkék: árvíz, Astoria, Baross utca, Buda, Corvin tér, Csepel-sziget, Duna, Duna utca, Duna-part, Erzsébet híd, Ferencváros, Fő utca, Józsefváros, Király utca, Múzeum körút, Nagymező utca, Nemzeti Színház, Óbuda, Pest, piac, Rákóczi út, rakpart, Rózsa piac, Soroksári gát, Széchenyi tér, Szentendrei-sziget, színház, Színház tér, templom, Terézváros, Tisza, Üllői út, Váci utca, Vigadó tér, Víziváros, Vörösmarty tér
