A meglepetés igen sokféle lehet. Ha szerencsénk van, a kellemes fajtából valóval futunk össze.
Annyi bizonyos ? és ezzel még Micimackóék is egyetértenek ?, hogy a meglepetés váratlanul érkezik.
Bagoly kijelentése már elgondolkodtatóbb. Véleménye szerint a Meglepetés és a Kelepce azonos dolog, hisz a Kelepce az valójában az, amikor valaki véletlenül ráugrik az emberre.
Nos, ez a Mikszáth téri Kelepce is ugrott, de nem rám, hanem elém.
Lakáshirdetések között bújt meg, és én nagyon örültem, mikor megláttam.
Az egyik hirdető úgy gondolta, csábítóbb lesz, ha lakása mellett a lépcsőházat is megmutatja.
Engem sikerült kelepcébe csalni vele, azonnal felkerekedtem, hogy közelebbről szemügyre vegyem ? no, nem a lakást, hanem a lépcsőházat.
Íme, a szép Kelepce:
Ebben a különleges házban várja gyanútlan ?áldozatait?:
A sarokház vadászkastélyok mintájára épült a két világháború között.
Az első emelet Czapik Gyula (1887-1856) egri érsek pesti rezidenciája volt. Itteni háztartását Varga testvér irányításával hat apáca vezette.
A mostani bástyák helyén lévő egyik tornyot 1956-ban találat érte, és helyreállítás helyett inkább lebontották. Majd csak a 70-es években építették vissza.
A tanulság az, hogy érdemes mindig résen lenni, hisz azt még Malacka is tudja: “A Kelepce sokszor meglepően jelentkezik.”
Itt olvastam a szecessziós épület után:
Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. Budapest, Budapesti Városszépítő Egyesület, 1985.
Címkék: Budapest, festmény, lépcsőház, mennyezet, Mikszáth tér, vadászkastély, VIII. kerület
