Nemcsak szép és látványos a borostyánnal teljesen beborított épület: a falakon lévő növények a városok zöldebbé tételében is hasznos segítőink lehetnek. No de, segítség ide, vagy oda, mit érünk vele ha évtizedekig kell várni rá? – mert a chicagói egyetem épületének fala sem egy-két év alatt zöldült így be.
Az egyre szennyezettebb levegőjű városlakók számára jó hír, hogy manapság már sokkal kevesebb idő alatt készülhetnek függőleges kertek. Az épített zöldfalak, és a természetes növényfalak között nem csak ez a különbség.
Épített zöldfalnál mindenképp szükséges egy fal elé helyezett tartószerkezet, amiben elültethetőek a növények: zseb; virágláda; táblaszerű, különleges táptalaj. Ezekbe a mesterségesen kialakított táptalajokba aztán a falra merőlegesen ültetik el a növényeket. Mintha fognánk a kiskertünket, felkapnánk és nekitámasztanánk a házunk falának.
A párizsi házfalat 7600 darab palánta varázsolta mesés függőleges kertté néhány hónap alatt. Azon túl, hogy látványos, a hatalmas növényfelület nagy mennyiségű oxigén kibocsátásával javítja is a levegő minőségét.
A növényfalak nem csak régi épületek szürke falait dobhatják fel. Vadonatúj, eleve zöldfalúnak tervezett épületeken, családi házakon, vagy autópályák betonfelületein – bárhol megjelenhetnek, még az épületek belsejében is. Az épített zöldfalakba ugyanis általában automatizált csepegtető, tápanyag adagoló és vízelvezető rendszert építenek be.
Szemet gyönyörködtető, megnyugtató látvány a zöldfelület. A levegőt is frissíti, és elnyeli a zajokat – ami igen praktikus dolog olyan helyen, ahol sokan dolgoznak együtt.
Az élő falak – legyenek természetesek, vagy építettek – szép, és hasznos részei lehetnek életünknek.
Forrás: archdaily.com, archello.com, blog.boatpeopleboutique.com, commons.wikimedia.org, dezeen.com, edlab.tc.columbia.edu, graftlab.com, greenroofs.com, interfacedesignspace.com, lumens.hu, miamiverticalgarden.com, mohanyespafra.hu, plantsonwalls.com, those.ch.