MENÜ

Ínycsiklandó térképek

Ínycsiklandó térképek

A legnagyobb jeges árvíz 2

A legnagyobb jeges árvíz 2. rész

2014-03-17 Views: 2059 ÉPÍTÉSZET, L

A legnagyobb jeges árvíz 1. rész

Buda és Pest látképe a Gellért-hegyről 1832-ben.

Buda és Pest látképe a Gellért-hegyről 1832-ben.

Pest, Buda és Óbuda számára jól indult a XIX. század. Szépen nőttek, növekedtek mindannyian. 1804-től 1838-ig Buda lakossága másfélszeresére, Pesté két és félszeresére nőtt. Már majdnem százezren laktak a két városban. A pesti belvárosban emeletes házak, paloták, szállodák épültek, és a külső területek is kezdtek beépülni.

Az 1838. évi árvízi károkat bemutató térkép, amin feketével jelölték az összedőlt házakat. A mai Szabadság tér helyén álló Újépület hatalmas tömbje segít eligazodni a XIX. századi térképeken.

Az 1838. évi árvízi károkat bemutató térkép, amin feketével jelölték az összedőlt házakat.
A mai Szabadság tér helyén álló Újépület hatalmas tömbje segít eligazodni a XIX. századi térképeken.

Ekkoriban épült a Pesti megyeháza, a Vigadó elődje a Redoute, fürdők és színházak tették színesebbé Pest városát. Maradtak azonban hiányosságok, melyek nem fejlődtek együtt a növekvő várossal. Vezetékes forrásvíz csak a budai várban volt. Pesten volt néhány tiszta vizű kút, de leginkább a Duna vizét árulták ivóvízként. És ott volt maga a Duna. A szabályozatlan folyó sok gondot okozott.

a Batthyány tér a XIX. század elején és napjainkban.

A Felső piac, ma Batthyány tér a XIX. század elején és napjainkban.

Az 1775-ös árvíz már figyelmeztetés volt Pest és Buda számára. Meg is ijedtek kissé, és épült egy védőgát a pesti part egy részén, ami valamivel magasabb volt, mint az 1775-ös vízszint. A mai Nagykörút vonala jelzi az egykori Duna ágat, a Rákos-árkot, aminek két végpontját is lezárták az árvízek elleni védekezésként.

Nem oldották azonban meg a később katasztrófát okozó legnagyobb problémát: a Duna szabályozatlansága miatt sok hely volt a folyón, ahol fagyos telek alkalmával jégtorlasz képződhetett. Ilyen hely volt például a főváros alatti, zátonyos Duna-szakasz is.

pesti Dunasor 1835 körül - Duna-part a mai Széchenyi térnél

A pesti Dunasor 1835 körül tutajokkal, bárkákkal. Ilyen volt a Duna-part a mai Széchenyi térnél 176 évvel ezelőtt.

1837-38 tele jóval hidegebb és csapadékosabb volt az addig megszokottnál. 1838 januárjában, februárjában többször hóvihar tette járhatatlanná a főváros utcáit. És a jég! Szekszárdnál és Pestnél (például a Kopaszi zátonynál is) jégtorlaszok képződtek. A jeges Duna a város felé keresett utat magának. Január elején Buda alacsonyabban fekvő utcáin egy hétig hullámzott a folyó, majd visszatért medrébe.

A helyzet azonban később kezdett csak igazán aggasztóvá válni, ugyanis a Csepel-sziget csúcsán kialakult jégtömb hozzáfagyott a mederhez. Gondolj bele, milyen fogcsikorgató hideg lehetett!

a pest-budai nagy árvíz 1838-ban -  árvizi plakát

A pest-budai nagy árvíz 1838-ban.

Ez az óriási jégdugó pedig azzal fenyegetett, hogy a lassan olvadó, hatalmas jégtömb a tavaszi olvadáskor a folyó útját állhatja, és  a Duna újra kilép medréből, elöntve a fővárost. Erre a veszélyre Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök (ő készítette a Tisza szabályozásának tervét) figyelmeztetett is, miután tanulmányozta a csepeli jégtorlaszt. Megjegyezte azt is, hogy a baj még nagyobb lehet, ha a Duna felső szakaszán hamarabb kezdődnek a meleg tavaszi esőzések, mint ahogy itt lejjebb megindul az olvadás.

A tapasztalt szakembernek sajnos igaza lett, és 1838. márciusában bekövetkezett a főváros történetének legnagyobb természeti katasztrófája.

Árvíz a pesti Színház-téren, 1838.

Árvíz a pesti Színház téren, 1838.

Arról, hogy mennyire nem izgatta a lassan, de biztosan emelkedő vízállás a pestieket, a folytatásban olvashatsz majd. A 2. részben a város mai térképén azonosíthatod be a nagy árvíz képeit. Hol volt a Színház tér, és milyen volt a Király utca az árvíz után? Itt kiderül.

Mielőtt azonban képzeletbeli árvízi sétára indulnál, nézd meg milyen kincsekre bukkantam egy árvízi képet nézegetve!

feltorlódott jég a Gellért-hegynél - csillagvizsgáló - barlanglakások és Sárosfürdő

A Gellért-hegynél feltorlódott jégtáblákat ábrázoló kép érdekessége, hogy a hegy tetején még a csillagvizsgáló emelkedik, és oldalában ott vannak a barlanglakások. A hegy lábánál pedig a Gellért fürdő őse, a Sárosfürdő látható.

Forrás: Kaján Imre: “Jégszakadás és Duna kiáradása…” – Pest-Buda 1838. Budapest, 1988. (Képek forrásáért a kurzort vidd a kép fölé!)

 

Tetszett? Mutasd meg másoknak is!
Share on FacebookGoogle+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterEmail to someonePrint this page

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Mit szólsz hozzá?