MENÜ

Éjjeli baglyok, 1942. Edward Hopper - gif

A mozirajongó

ékszerek

Metrókarkötők

2013-04-22 Views: 3103 ÉPÍTÉSZET, L

Építészeti mutatványok

“A ki tájékozást akart szerezni a művészetek történetében, eddig az hiába keresett megfelelő könyvet irodalmunkban.”

Egészen 1885-ig igaz volt ez a mondat. Ekkor jelent meg ugyanis az első magyar nyelvű könyv az építészet, festészet és szobrászat történetéről.

A Vasárnapi Újság “Mutatványok a művészetek történetéből.” című írásában 1885. márciusában számolt be a könyvről.

11 “építészeti mutatvány” rajzát láthatták  akkor az  újságolvasók.

Ezek közül ti is többet láthattok majd az elkövetkezendő hetekben, megfűszerezve az épületekhez kapcsolódó érdekességekkel és  napjaink mutatványaival.

Az 1211-től a 14. század közepéig épült reimsi katedrális nyitja a sort. Fent, a Vasárnapi Újság 128 évvel ezelőtt készült rajza és lent, egy ma oly népszerű instagram kép a gótikus katedrálisról.

Bármily különös, a fenti képen is a francia királyok koronázó temploma látható, csak éppen a hollandiai Almere-ben.

Egy holland művész ugyanis 1987-ben 174 nyárfát ültetett el a reimsi katedrális bal oldali rajza szerint.

A Zöld Katedrális mérethű mása a Franciaország északi részén lévő Reims város híres templomának.

Persze jó pár évre volt szükség, hogy a fák magassága is megközelítse a katedrális méreteit, hiszen például a nyugat felé néző templomtornyok 81 m magasak.

Számítások szerint a fák 28 év alatt, azaz 2015-re érik utol a reimsi katedrálist.

Hollandia után térjünk vissza Reimsbe, a katedrális egy látványos, de kevésbé ismert részébe.

Ez a különös tér a katedrális padlása.

Itt 1925-ben kívülről látható a tető szerkezete, építés közben. A templom nagyságát jól mutatja, hogy a két mesterember eltörpül az épülő tető méretei mellett.

Igen, a fa tetőszerkezet az első világháborúban leégett és az 1919-ben kezdődött és 1938-ig tartó felújítás során született újjá.

Ekkor a tető és a tornyok belső szerkezete már nem fából, hanem betonból készült, és a képek tanúsága szerint ezek is igen különleges építészeti mutatványok lettek.

 Pasteiner Gyula (1846-1924) A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig című könyvéről szóló írásra itt találtam rá: epa.oszk.hu

Marinus Boezem Zöld katedrálisát az architizer.com-on fedeztem fel.

A tető és a torony betonszerkezetéről készült belső képeket itt találtam: urban-exploration.com, az építésükkor készült képet pedig itt: reims-cathedral.culture.fr.

 

Tetszett? Mutasd meg másoknak is!
Share on FacebookGoogle+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterEmail to someonePrint this page

Címkék: , , , , , , , ,

Mit szólsz hozzá?