MENÜ

a ceruzatorony (gé)

A ceruzatorony

a kérdés (gé)

A bicebóca templom

2011-11-21 Views: 1895 ÉPÍTÉSZET, L

Géppuskafészek a Vadember-házon

Sokan hiszik úgy, hogy a keresztnév nagyon nagy jelentőségű. Úgy gondolják, nevünk sok mindent előre meghatároz, kijelöli utunkat a világban. A Dob utca-Károly körút sarkán lévő telek történetét nézve lehet igazság abban, hogy a neveknek, elnevezéseknek erejük van. Mielőtt  elmesélem miért is gondolom ezt, muszáj legalább felsorolásként leírnom szegény Károly körút névmizériáját. Első elnevezése Országút volt, aztán lett Károly körút, majd IV. Károly király út, aztán Népkörút, majd megint Károly körút, utánna Károly király út, aztán Somogyi Béla út, majd Tanács körút és végül 1991-től harmadjára is visszakapta a Károly körút nevet. Húú, azért ez nem semmi lista. Na, de térjünk vissza a Dob utcai saroktelekhez. A hely sorsa, talán 1736-ban pecsételődött meg, amikor a Vadember fogadó tulajdonosa megvásárolta a területet, hogy itt építhesse fel új fogadóját. Megszületett a Vadember-ház.

Aztán persze sok víz lefolyt a Dunán, míg a II. Világháborúban géppuskafészek épült a Dob utca, Károly körút sarkán álló ház tűzfigyelő tornyára. A Magyar Értelmező Szótár szerint az indulatos, durva, erőszakos személyt; a féktelen, heves haragot; a zord, félelmetes tájat nevezhetjük vadnak. A háborúkban, forradalmakban ezek mind ott vannak, így ezzel a lőállással hozzánőtt a helyhez a vadság.

Hál’Istennek azért több békés, szép nap van a terület életében. Előre is szaladtam kicsit, pedig a Dob utcai házon van még valami különlegesség, ami miatt érdemes egy kis időutazást tenni.

Ott tartottunk, hogy 1744 körül felépült az új Vadember fogadó. Akkoriban nem voltak még utcanév táblák, cégérek segítették a tájékozódást. Gyakori volt az is, hogy a homlokzatokon olyan szobrászati alkotásokat helyeztek el, melyekről mindenki „leolvashatta” mit találhat az épületben. A Vadember fogadónak is volt egy ilyen dombormű cégére. Jöhettek új tulajdonosok, jöhetett tűzvész ez az alkotás megmaradt. Ha vendéglőként üzemelt, ha vegyeskereskedés vagy patika nyílt itt az idők során, megőrizte a „zum Wilden Mann” azaz a Vademberhez elnevezést, és a cégért.

1929-ben azonban lebontották az egyik tulajdonosa után Marcibányi-házként is ismert épületet, és egy év múlva elkészült a ma is látható sarokház.

Ám a dombormű óriási túlélőművészként ezt is kibírta. Kicsit kurtán-furcsán helyezték ugyan el az új épületen, de a lényeg az, hogy a Károly körútról ma is megcsodálható a város legrégibb cégére.

Itt jártam utána:ltk.huerzsebetvaros.hu, szoborlap.hu.

 


Tetszett? Mutasd meg másoknak is!
Share on FacebookGoogle+Pin on PinterestShare on LinkedInTweet about this on TwitterEmail to someonePrint this page

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

Mit szólsz hozzá?