?Észak-Afrikában a Nil folyó partján, melly mintegy 4000 évvel ezelőtt isteni tiszteletben részesült, ? a Nil partján Kairótól lefelé haladva … a bal parton terül Gizeh nevü falu. Ettől mintegy kétórányi távolságra hegyláncz emelkedik, mellytől kezdődik a gizehi fensik. E fensikon áll három gula (pyramis), az ugynevezett Cheops, Cephren és Myzerin gulája, mellyek közől az első legnagyobb, a második kisebb, a harmadik legkisebb.“
Egyiptomban, a Nílus partján, Gízában található a három legismertebb és leghíresebb piramis: Kheopsz, Khephrén (ejtsd: kefrén) és Mükerinosz fáraók piramisa. A legmagasabb közülük a Kheopsz számára épült fáraósír. (Eredeti magassága 146 m volt, ma már “csak” 137 m magas.) Ugye így már ismerősebb? A kissé kínainak hangzó idézet 1858-ból származik.
“Az épitészet csudaművei” című írásban a szerző össze is hasonlítja az akkori “legnevezetesebb” épületek méreteit a gízai piramisokéval.
?A legnevezetesebb épitmények. 1. és 2. A kölni székesegyház (tervezett s még ezután kiépitendő) két tornya. (Ez lesz a legmagasabb épitmény e földön, ha elkészül valaha.) 3. A gizehi pyramisok Egyptusban. (421 láb.)“
Örömmel jelentem, a Kölni dóm végül 1880-ban elkészült. Igaz, hogy 600 év alatt, de kész lett, és 157 méteres magasságával 8 évig valóban ez volt a világ legmagasabb épülete. Ma Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. 2010 óta a csúcstartó a 828 méter magas, 160 emeletes dubaji Burdzs Kalifa . 130 év – 671 m, érdekes.
(Vasárnapi Újság, 1858. szeptember 12. (37. szám.) – Az épitészet csudaművei.)
Itt bukkantam rá: epa.oszk.hu
Címkék: Burdzs Kalifa, Egyiptom, Kölni dóm, legmagasabb, piramis, templom