Az Anker-palota ?a megrendelő kívánsága szerint lett ronda?, ?nem a legsikerültebb ház?.
Még a tervező, Alpár Ignác felesége is meglepetten kiáltott fel vasárnapi sétájuk alkalmával, mikor először meglátta: ?Na de Ignác! Mit csináltál te itt?!?.
A budapestiek bizony nem fogadták nagy lelkesedéssel az Anker Élet és Járadék Biztosító Rt. új épületét, amely az egykori Gyertyánffy-ház, és a mögötte álló Wagner-ház helyén épült.
A biztosító már 1864-ben beköltözött a Gyertyánffy-házba, de csak 1907-ben határozták el, hogy díszes biztosító-palotát emelnek a helyén.
1908-ban a Vasárnapi Újság el is siratta a bontásra váró épületet.
“Két érdekessége megőrzi emlékét azonban továbbra is. A Gyertyánffy-házból indult ki ? 1862-ben az a két reform, mely ma az összes fővárosi házakban ? uralkodik. A lakók jegyzékét itt függesztették ki először a kapubejárat egyik oldalán, továbbá itt hozták divatba azt a rendszert, hogy a lakók tartozzanak kapunyitás fejében a házmesternek esti kilencz órán túl rendes díjat fizetni. Mindakét újítás rövid idő alatt általánossá lett ?“
Az 1910-ben elkészült épület, túl díszes, túlontúl nagyzoló volt a városlakók többsége szerint.
Ám a biztosító épp ezért volt büszke rá, hisz olyan volt ez számukra, mint egy óriási reklám. A jól működő társaság gazdagságát hirdette az ügyfélcsalogató palota.
Az épület nagy újítása, a két oldalról üzletsorral határolt Anker köz, azonban még a fanyalgók tetszését is elnyerte.
Üvegtetős átjáró helyett végül kis utcát alakított ki Alpár Ignác amihez hasonló nem volt még akkoriban Budapesten. Később ennek mintájára készült például a Haris köz (V. kerület) is.
A zúgolódást kiváltó Deák téri “reklámhomlokzat” tervezése előtt Alpár Ignác különböző korok, tájak építészetét tanulmányozta.
Még Egyiptomba is elutazott az egész tervező iroda, hogy motívumokat gyűjtsön a nagy feladathoz.
Manapság szegény elég rossz bőrben van, de azért látszik rajta fényes múltja.
Halványan ugyan, de még olvasható az “Élet és járadék AZ ANKER Biztosító Társaság” felirat is.
Fölötte, a kis fülkéből azonban már hiányzik a biztosító jelképe, a horgony (németül anker).
És ami szintén majdnem eltűnt, az a középső “piramis“, tetején a földgömböt tartó sasokkal.
Az 1940-es évek elején úgy gondolták, nem jó így az épület ahogy van, toronytalanul jobban megfelel majd a (politikai) elvárásoknak.
A háború kitörése azonban megakadályozta a bontást.
Ma is lehet őt szeretni, vagy nem szeretni, vagy csak úgy elfogadni olyannak amilyen.
Egy biztos, és ezzel szerintem ti is egyet értettek, hogy a város egyik legforgalmasabb pontján nagyon jó lenne, ha megszépülhetne ez a fontos épület.
Én szorítok, hogy sikerüljön!
Itt kutakodtam:
Sárközi Mátyás: A Király utcán végestelen-végig. Budapest, 2006, Kortárs Könyvkiadó.
Szabó Ferenc szerk.: Terézváros Budapest szívében. Budapest, 1998, Terézvárosi Művelődési Közalapítvány.
http://epa.oszk.hu
http://www.kozterkep.hu (a szoborlap.hu utódja)
Címkék: Anker köz, Anker-palota, Anker-udvar, Bajcsy-Zsilinszky út, Budapest, Deák tér, első, Gyertyánffy-ház, Haris köz, Király utca, V. kerület, VI. kerület, Wagner-ház