Az időgépet még mindig nem sikerült feltalálni. Szerencse, hogy sok régi újság ma is olvasható, és velük visszajuthatunk a múltba. A februári időutazásunk folytatását olvashatjátok most.
“Ha a magyar ember Bécsen kivül más külföld -et is meg akar látni, első sorban rendesen Velenczébe megy. ” – ezt írta az 1884. február 10-én megjelent Vasárnapi Újság. Az újságcikkben olvasható az is, hogy “Velencze neve a magyar földön mindenütt ismeretes“. Kiderül, hogy az odalátogatók legkedvesebb emlékei a város világhírű főpiacán, a Szent Márk téren hemzsegő galambok.
“Európában sehol sincsenek ily szelid, szabadon élő madarak.”
Ma már a világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik, hogy ha valami érdekeset látunk, előkapjuk a telefont, vagy a fényképezőgépet, és megörökítjük azt. Furcsa belegondolni, hogy ez nem volt mindig így.
“A jelen kép bemutatását azonban azért is érdekesnek tartottuk, mivel az ? revolver-fénykép után készült, azaz oly fénykép segítségével, mely a pillanatnyi mozdulatot is képes megörökiteni. … Képünk tehát e gyönyörű piacz mozgó ember- és állat-alakjait először mutatja be egészen természethiven …” – írja az 1884-es újságcikk szerzője.
130 évvel ezelőtt hatalmas újdonság volt tehát az “önkészitette” fénykép. Szokatlan dolog volt, hogy “minden turista fáradság nélkül magával viheti s egy kis gyakorlat után maga saját kezével megörökítheti emlékeit”.
Az 1893-as újságcikk szerzője Norvégiában látta meg ezt a “különös eszközt“. Azt írja, hogy nem teljesen új az ötlet, mert Németország északi részén és Ausztriában már két évvel azelőtt megpróbálták elterjeszteni a használatát.
“Hazánkban e téren csak az utóbbi hetek nagy havazásai után kezdődött egy kis mozgalom …” – írja a szerző. Büszkén számol be arról is, hogy a külföldi “ski” elnevezésnek mennyire találó magyar megfelelője született: “lábszánykó“.
Mit szóltok? Én eddig nem tudtam, hogy a síelést mikor ismerték meg Magyarországon, és azt sem, hogy létezett valaha más elnevezése. Nekem nagy kedvencem lett a lábszánykó szó.
Az 1897. február 14-én megjelent újság az előző heti nagy sikerű bálról számolt be. A műegyetem diákjainak bálját az előző évektől eltérően a Royal szálloda “fényes dísztermében” rendezték meg. A zenekar már 9 órakor rázendített, de csak 10 órára érkeztek meg a “hölgyek“, akiknek többsége rózsaszín báli ruhát viselt. 120 pár táncolt a díszes bálon, ahol csak éjfél után ritkult a tömeg. A pompás mulatság reggel 7 óráig tartott.
?Mai képünkön a három millió forint költséggel épült ? Royal nagy szálló dísztermét mutatjuk be, mely pazar berendezésénél és fényes világításánál fogva a legszebbek közé tartozik.? – olvasható az 1897. február 6-i bálról szóló újságcikkben.
Így fest napjainkban az Erzsébet körúton álló szálloda.
A Vasárnapi Újság című hetilap cikkeinek segítségével utazhattunk vissza a múltba. Az újság számait az epa.oszk.hu-n lehet olvasgatni.
Címkék: Bécs, Budapest, Erzsébet körút, Norvégia, Olaszország, szálloda, tér, Velence, VII. kerület
